Közzétéve:

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy pszichológiai támogatásra van szükséged

Hazánkban még mindig sokan küzdenek azzal az előítélettel, miszerint pszichológushoz csak a bolondok fordulnak. Emiatt az esetek többségében nem, vagy csak későn fordulnak szakemberhez.

A pszichológusok ezzel szemben úgy vélekednek, hogy minden ember életében előfordulnak olyan szakaszok, amikor szükségük van megfelelő pszichológiai segítségre. A pszichológiai “kezelés” ugyanis nem feltétlenül csak a betegek előjoga, a pszichológiai tanácsadás vagy terápia intervencióként minden egészséges ember számára fontos kellene legyen!

Lássunk néhány olyan jelet, aminek hatására érdemes elgondolkodni rajta, hogy felkeressünk egy pszichológust!

  1. A gondolataink folyamatosan egy bizonyos probléma körül forognak, melyre mégsem találunk megoldást. Az ezen való gyötrődés ugyanakkor már minket és a környezetünket is nyomasztja.
  2. Hangulatunk hosszabb időn keresztül eltér a megszokottól: hosszú időn keresztül vagyunk szomorúak, kedvtelenek, vagy éppen szélsőséges hangulatingadozásokkal küzdünk.
  3. Hosszabb időn keresztül élünk át szorongást, álmatlanságot, vagy konkrét félelmeink erősödnek fel, amelyek megnehezítik  mindennapi életünket.
  4. Magányosnak, kirekesztettnek érezzük magunkat, akit senki nem képes megérteni, és elfogadni.
  5. Nehezünkre esik folytatni a mindennapi rutinokat. A korábban szokványos helyzetek is stresszt okoznak számunkra.
  6. Felmerül bennünk az igény önmagunk megértésére és a változásra, de úgy érezzük ehhez segítségre van szükségünk.

+1. Számunkra fontos személyek azt javasolják, hogy forduljunk szakemberhez.

Ma Magyarországon számtalan pszichológiai módszerből és számos jól képzett, hiteles szakemberből válogathatunk! Amennyiben úgy érzed, hogy a fent felsorolt jelek közül egy, vagy akár több is jellemez Téged, ne habozz tájékozódni a környezetedben elérhető segítő szakemberekről!

Ahogyan nem mindenki szereti ugyanazt a tanárt, vagy ugyanazt a zenét, úgy nem mindenkinek válik be ugyanaz a pszichológus sem! Ha esetleg rossz tapasztalatod volt egy szakemberrel, vagy nem vagy elégedett az együttműködésetekkel, kérd meg, hogy ajánljon számodra másik pszichológust!

 

Közzétéve:

Mit tanulhatunk a mesehősöktől?

A hamarosan induló gyermekcsoportomra készülve kezembe akadt Kádár Annamária Mesepszichológia 2. című könyve. Az első kötetet ugyan nem olvastam, bár tervezem, ez a második viszont nem azt nyújtotta, amire a címből következtettem. A könyv leghasznosabb része számomra a mesehősök megszívlelendő tulajdonságainak felsorolása volt. Ezeket a tulajdonságokat hoztam ma el Nektek saját magyarázataimmal ellátva.

♦ ♦ ♦

Mit tudnak a mesehősök, amit a ma embere elleshetne tőlük?

 

  • A mesehősök bátran vállalják komfortzónájuk elhagyását, mert ahogyan egy ma igen népszerű idézet is állítja: „Az élet a komfortzónádon túl kezdődik.” A mesebeli legény hátára köti tarisznyáját, és elindul világot látni. Nem vár addig, amíg minden csillag kedvezően áll majd, vagy amíg elegendő tudást gyűjt az úthoz. Akkor indul, amikor felötlik benne az út gondolata. Felismeri, hogy mikor válik számára szűkössé az apja országa, szűkössé az addigi élethelyzet. Teszi, amit tennie kell, és elindul, amikor menni kell.
  • A mesehős bátran indul el, és bátran veti bele magát a kalandokba. Kádár Annamária szavaival élve életbátorságról tesz tanúbizonyságot. Nem a veszteségeket számolgatja, nem tépelődik és töpreng a döntései előtt, hanem merészen száll szembe a megpróbáltatásokkal.
  • A mesehős képes helyzete újraértékelésére. Ugyancsak életbátorságnak nevezném, ahogyan a mesebeli királyfi teljes nyíltsággal fogadja az útjába kerülő akadályokat és segítőket. Nem áll meg azon gondolkodni, vajon mi haszna származhat abból, ha segít egy kormos kemencének, egyszerűen segít, és a tettei közben nyert tapasztalatot és tudást belefoglalja saját énképébe, világképébe. Elfogadja, ami jön, és segítségével újra és újra átértékeli saját helyzetét.
  • A mesékben a legritkábban következnek be hétköznapi, és várt események. A mesehősöknek folyamatosan új és váratlan helyzetekhez kell alkalmazkodniuk. (Eközben persze szintén új tapasztalatokat és tudást szereznek…ugye, milyen jó, hogy „elegendőnek ítélt tudás nélkül” is elindultak otthonukból? Hiszen sokkal többet tanultak az úton, mint amit otthon ülve megtanulhattak volna.)
  • A mesehősök tisztában vannak azzal, hogy egyedül vajmi keveset érhetnek el. Segítenek, ahol tudnak, és mások segítségét is szívesen fogadják. Divatosan kifejezve élni tudnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal. A mesehős ismeri a saját képességeit és határait: önismerete van.
  • A mesehős lassan, lépésről lépésre halad, hiszen a bölcsesség – bárki bármit is mond – nem érhető el instant változatban. Csupán próbák és folyamatos “úton lét”, és tapasztalás során.
  • A mesehős kilátástalan helyzetében is hisz a csodákban, és a kívánság erejében. Az efféle magatartást ma sokan gyerekesnek címkézik, ugyanakkor Heltai Jenő szavaival élve: „Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek.” A pozitív pszichológiai kutatások mára már egyértelműen bizonyítják, hogy a jövőbe vetett hit, az ima, és a pontosan megfogalmazott célok (és istennek címzett kívánságok) növelik a pszichológiai jóllétet, fokozzák a boldogság érzését és növelik a cél elérésének valószínűségét.

Összefoglalva tehát:

merjünk elindulni,

merjünk bátran élni,

néha új szemszögből tekinteni az életünkre,

alkalmazkodjunk a helyzetekhez,

ismerjük meg erőforrásainkat és éljünk azokkal,

haladjunk lépésről lépésre,

és közben ne felejtsünk el hinni a csodákban!

Ez az a tudás, amit őseink a meséken keresztül ránk bíztak!

Közzétéve:

Mi az az életvezetési tanácsadás?

Az életvezetési tanácsadás, azaz ma divatos és ismert nevén life coaching, a pszichológiai tanácsadásnál jóval rövidebb és célorientáltabb folyamat. Az életvezetési tanácsadáson való részvétel olyan konkrét életvezetési nehézségek esetén javasolt, melyek minden ember életében előfordulnak. Ki kisebb, ki pedig nagyobb nehézségként éli meg őket, ez utóbbi esetben egy tanácsadó sokat segíthet az életvezetéssel kapcsolatos döntések meghozatalában.

Ilyen helyzetek lehetnek például:

  • pályaválasztás, karriertervezés, munkahelyváltás, karrierváltás,
  • életmódváltás, úgy mint egészséges életmód kialakítása, vagy akár családalapítás,
  • munkahelyi stressz kezelése, munka-magánélet egyensúly megteremtése,
  • személyes célok kitűzése, és megvalósításuk ütemezése,
  • konfliktuskezelés.

Az életvezetési tanácsadások nálam a következő folyamat szerint zajlanak:

  1. Első interjú:
    megismerkedés, a probléma megfogalmazása, a tanácsadás céljainak és kereteinek meghatározása (pl. mennyi ideig tart a tanácsadás folyamat, milyen gyakoriak a találkozók).
  2. Találkozók, érdemi munka:
    a meghatározott célok mentén vezetett beszélgetés, valamint a célokhoz igazított gyakorlatok (pl. relaxációs gyakorlatok, szituációs gyakorlatok).
  3. Tanácsadás értékelés és lezárása:
    a meghatározott időkeret lejártával a folyamatot közösen értékeljük, és a cél elértével lezárjuk azt, illetve igény esetén  új tanácsadási folyamatot indítunk.

Az általam vezetett életvezetési tanácsadások fő témái általában a következők:

  • magánéleti döntéshelyzetek és konfliktusok: párválasztás,  életmódváltás, párkapcsolati konfliktusok, családalapítás,
  • munkahelyi döntéshelyzetek és konfliktusok: pályaválasztás, munkahely- illetve karrierváltás, munkahelyi stressz kezelése, előléptetéssel, vezetővé válással kapcsolatos nehézségek, időmenedzsment, karriertervezés,
  • általános önismeret.

Az életvezetési tanácsadás hossza a 2-3 találkozós, “mini folyamattól” a 10-15 üléses folyamatig terjedhet. Amennyiben menet közben felmerül az igény a mélyebb lélektani munkára, úgy azt egy pszichológiai tanácsadás keretein belül tudom elvállalni.

Amennyiben a fenti felsorolásban talált olyan problémakört, ami napi szinten foglalkoztatja,

vagy élethelyzetéből adódóan olyan konkrét döntéshelyzetben van, amelyhez jól jönne egy friss nézőpont, és egy gyakorlott szakember segítsége,

várom jelentkezését a

06-30/464-5036-os telefonszámon,

illetve az muveszetesonismeret@gmail.com email címen!

Közzétéve:

Jegyzet a szülés utáni depresszióról

anyaság

Amit régen a nagycsaládokban és a falvakban a nők közössége megtett, ma a nukleáris családokban, a távolságok és az elidegenedés miatt alapvetően hiányzik. A gyermekágy alatt a nő jobbára magára marad újszülött gyermekével és egy új életmód problémakörével. Hiába is próbálkozott korábban. Erre az újfajta életre felkészülni – közhely ide vagy oda – nem lehet.

Az első hetekben a magasztos és pokoli pillanatok váltják egymást. A nő megküzd régi életéről szóló emlékeivel, saját vágyaival és szükségleteivel, melyek az újdonsült családi hierarchiában többnyire kielégületlenek, vagy hosszú ideig frusztrálódnak.

A lélektan egyik közismert elmélete alapján a frusztráció agressziót szül. A gyermekágyát töltő nő frusztrációja ma még csak gyengén foszladozó társadalmi tabu. Az ebben a szégyennel és lelkiismeret furdalással terhes időszakban felfakadó agresszió szerencsés esetben csupán vágykielégítő rémképekként szublimálódik, ezzel újabb lelkiismereti problémát okozva az anyának. A csecsemővel kapcsolatos erőszakos képzetek azonban nem az anyaságra való képtelenség, vagy a csökkent értékűség jelei, csupán a lélek normál működéséé. A női psziché ezekkel mintegy mágikus módon, az agressziót álommá szelídítve védekezik a megnövekedett stresszel szemben.

A gyermekágy időszaka alatt az anya mégoly támogató környezetben is magára marad ezekkel a titkolt fantáziákkal. Lélektani és fizikai bezártsága kínzóan behatárolja az életét. Tapasztalat híján – tehát kiemelten az első gyermek nevelésekor – nincsen tisztában azzal, mikor változik majd élete újra „elviselhetővé”. A napok összemosódnak, az új élet kiszámíthatatlansága miatt pedig többnyire célok nélkül telnek.

Tapasztalatom szerint a gyermekágyi depresszióban szenvedő nőknek olyan támogató kapcsolatra van szükségük, ahol szégyenüket félretéve beismerhetik agresszív képzeteiket, negatív gondolataikat, és önmagukkal kapcsolatos kétségeiket.

Egyéni konzultációim során maximális figyelemmel, és kliensre szabott egyéni terápiás tervvel támogatom a hozzám forduló anyákat!

Segítséget kérni nem szégyen. Felelősséget vállalni önmagunkért kötelesség!

Közzétéve:

Liber Novus – A vörös könyv

KépCarl Gustav Jung a 20. század egyik legjelentősebb gondolkodója. Nevét említve mindenkinek eszébe jut néhány olyan fogalom, amelyet ő vetett el a köztudatban. Kollektív tudattalan, archetípusok, individualizáció. Freuddal való viharos kapcsolata is közismert. A mestereként tisztelt pszichoanalitikussal hat évnyi közös munka után végleg elváltak útjaik. Arról azonban kevesen tudnak, hogy ez a “szakítás” milyen fontos szerepet játszott Jung későbbi gondolkodásának és pályájának alakulásában. A szakítás következtében beállt krízis hatására Jung egy különleges művön kezdett el dolgozni. Ahogy ő fogalmazott, alászállt a tudattalanba, hogy meghallgassa, mit üzenni neki. Így született meg az egészen 2009-ig elzárva mű, a Liber Novus, ismertebb nevén A vörös könyv.

♥ ♥ ♥

Jung és Freud útjai 1913-ban váltak el egymástól, Jung ekkor 38 éves volt. A helyzet hatására bizonyosan krízist élt át: szakmai munkáit lecsökkentette, visszavonult a közéletből. Egyesek szerint pszichotikus epizóddal, mások szerint csak életközépi válsággal küzdött. Az 1913 és 1930 közötti válságos időszakban Jung kifejlesztett egy technikát, amit aktív imaginációnak nevezett: tulajdonképpen ön gerjesztett hallucinációkról beszélhetünk. A tudattalanban tett utazásai során átélt élményeiről feljegyzéseket készített, melyeket végül A vörös könyvben összegzett.

KépA vörös könyv egy vörös bőrkötéses napló, melynek borítóján a Liber Novus, azaz Új könyv felirat olvasható. A naplóban 205 gazdagon illusztrált, kalligrafikus írással teleszőtt oldal található. A szövegek és részletgazdag festmények mitikus történeteket ábrázolnak. Jung leírása szerint “utazásai” során két alak, Elijah és Salome látogatta meg őt egy kígyó társaságában. Elijah vezető szellemként kísérte őt, míg Salomeban Jung az anima (női lélekrész) megtestesülését látta. A könyvben földöntúli lények istennel és a gonosszal való beszélgetései olvashatók.KépJung úgy tekintett életének ezen epizódjára, és A vörös könyvre, mint a kulcsra, amely elméletei megfogalmazásához elvezették őt. Dantéhoz hasonlóan alászállt a pokolba, hogy megtalálhassa azt az esszenciát, azt a tudást, ami csak kínok árán megszerezhető.KépA könyvet Jung örökösei 2001-ig a külvilág elől gondosan elzárva tartották. 2009-ben szakértők tanácsára nyilvánosságra hozták, és eredeti formában, angol nyelvű fordítással és magyarázatokkal, könyv formájában is közre adták.Kép

Közzétéve:

A metamorfózisok tesztje és annak művészetterápiás alkalmazása

A metamorfózisok tesztje egy Jacqueline Royer, francia pszichológusnő által kidolgozott verbális projektív eljárás, melyet hazánkban többnyire a pályaválasztási tanácsadók és pedagógusok alkalmaznak. Mivel a teszt szimbólumokkal dolgozik, és lehetőséget ad önmagunk és egymás jobb megértésére, így kiválóan felhasználható művészetterápiás foglalkozások, csoportok alkalmával, akár eredeti, akár kreatívan módosított formában. Mai bejegyzésemben erről a tesztről olvashattok!

♣ ♣ ♣

A metamorfózis görög eredetű kifejezés, mely átalakulást, átváltozást és fejlődést jelent. Életünk folyamatos fejlődés és átalakulás, melynek irányát a környezet hatásain kívül belső motivációink befolyásolják. A személyes fejlődés és annak következő lépése, valamint végcélja sokszor tudattalan, rejtve marad előlünk.

hernyó

A metamorfózisok tesztje a tudattalan motivációkkal dolgozik, melyeket szimbólumok formájában hív elő. A teszt két részből áll, egy-egy egyszerű kérdéssor, melynek instrukciója mesei bevezetésként varázsol bennünket vissza gyermekkorunkba. Az első részben ez így hangzik:

„Képzelje el, hogy van egy varázsló, mint a mesékben, aki most elvarázsolja, de szabad választást hagy abban, hogy mivé. Tehát, ha ez a varázsló most egy állattá varázsolná, milyen állat szeretne lenni? Miért?”

A kérdéssor további kategóriákra kérdez rá, mint például szín, bútor, szerszám (a teljes instrukciót ennek a cikknek a végén találjátok). A válaszoló feladata, hogy minden kategóriában megnevezze, mivé szeretne átalakulni, majd megindokolja választását.

A teszt ezen része megmutatja az egyén vágyait, motivációit, az énideálról mesél. Választásaink rendszerint olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyekkel azonosulni szeretnénk, azonban azokkal jelenleg még – részben, vagy egészében – nem rendelkezünk.

pillangó

A teszt második felének instrukciója a következő:

„A varázsló most már nem ad szabad választási lehetőséget, csak annyi szabadságot hagy meg, hogy megválassza, mivé ne varázsolja semmiképp. Tehát milyen állat nem lenne semmiképp? Miért?”

A kérdéssorban a továbbiakban az előző részből megismert kategóriák ismétlődnek. Ez a szakasz az én elutasított aspektusait tárja elénk. Olyan negatív tulajdonságokat, melyekkel a válaszadó rendelkezik, ám azoktól szabadulni szeretne akár azok társadalmi elutasítottsága, akár morális okok miatt.

A teszt eredeti formájában egyénekkel vagy csoportokkal is felvehető és értelmezhető. Javasolt a válaszok írásban való rögzítése, hiszen terápiás vagy/és csoportfolyamatban ezek a későbbiekben is elővehetőek és a változások összehasonlíthatóak. A válaszok értelmezése – a művészetterápiás alkotások értelmezéséhez hasonlóan – az egyén szimbólumvilágát felfejtő folyamat, de további támpontot ad ehhez Szőnyi Magda könyve.

Szőnyi Magda Metamorfózisok tesztje könyv

A kérdésekre adott válaszok önmagukban is felszabadítóak lehetnek a válaszadó számára, illetve segítik egymás mélyebb megismerését, így az ötlet alapján játszható akár egyszerű (értelmezés nélküli) kérdés-felelet játék gyermekekkel, családtagokkal, barátokkal.

Csoportok esetén a feladat színesíthető azzal, hogy a tagok egymásról is nyilatkoznak: mi lenne a többi csoporttag, ha állat/virág/szín/stb. lenne. Ezzel összevethetővé válik az önmagunkról alkotott ideális kép a többiek által adott visszajelzésekkel.

A művészetterápia azért különleges terápiás lehetőség, mert a feladatok kreatívan variálhatóak és formálhatóak. A metamorfózis teszt nem csak verbálisan működik, készíthetünk rajzot, kollázst a vágyott metamorfózisokról, eljátszhatjuk azokat mozdulatokkal, versbe foglalhatjuk őket. A lehetőségek ebben az esetben is végtelenek és csoportvezetőhöz, csoporthoz szabhatóak.

No és Te milyen művészeti alkotássá varázsoltatnád át magad? 🙂

Közzétéve:

Pennebaker és az “expresszív” írás haszna

  PennebakerAmikor az emberek szavakba öntik érzéseiket és gondolataikat az őket ért hétköznapi vagy traumatikus élményekkel kapcsolatban, akkor javulást mutat mind fizikai, mind pedig lelki egészségük. Ez az állítás nem csupán sokak által hangoztatott közhely, de egy kiváló amerikai pszichológus, James W. Pennebaker kutatásainak rövid összefoglalása is.

♣ ♣ ♣

Életünk során mindannyian átélünk traumatikus eseményeket, melyek mélyen érintik életvezetésünket, megakasztják addigi utunkat és változásokat idéznek elő gondolkodásunkban, világlátásunkban. A pszichológiai kutatások egyik népszerű témája annak feltérképezése, mely tényezők segíthetik a traumák gyors(abb) feldolgozását, illetve külső segítőként milyen eszközökkel támogatható ez a folyamat. Már több évtizede felismert tény, hogy a trauma főként azokban az esetekben vezet negatív következményekhez, mentális vagy fizikai betegséghez, mikor annak átélője egyáltalán nem, vagy nehezen kommunikálja a traumatikus eseménnyel kapcsolatos érzéseit, emlékeit, gondolatait.  Ebben a tekintetben nehéz helyzetben vannak például a fizikai vagy szexuális erőszakot elszenvedettek, valamint a háborút megjárt veteránok. A helyzetet árnyalja, hogy amennyiben a traumáról nem kezdődik kommunikáció, önmagában egy jól működő szociális háló (család, barátok) sem véd a kialakuló betegségekkel szemben.

napló

Pennebaker az 1980-as években tette fel a kérdést: ha a traumatikus élményeket elhallgatni ilyen egészségtelen, vajon szavakba önteni őket éppen ennyire hasznos lehet?

Első kutatásukban arra kérték meg alanyaikat, hogy 4 napon keresztül napi 15 percig írjanak valamely őket ért megrázkódtatásról, vagy számukra jelentős negatív életeseményről. Az egy hónapos után követés alatt a vizsgálati személyek kevesebbszer látogatták meg orvosaikat, és kevesebb aszpirint fogyasztottak, mint a vizsgálat előtti hónapokban. A vizsgálat sikere nyomán az expresszív írás paradigmája igen termékeny kutatási területté vált, mára 200 feletti az e témában, angol nyelven publikált kutatási beszámolók száma.

booklove

A továbbiakban az expresszív írás lelki, fizikai és viselkedésbeli hasznáról igyekszem rövid összefoglalót nyújtani az eddigi kutatások fényében:

  • az expresszív írást napi szinten használók kevesebbszer fordulnak orvoshoz, és szorulnak gyógykezelésre,
  • immunrendszerük kimutathatóan megerősödik (t-limfocitáik száma nő, gyorsabb antitestképződést mutatnak például a hepatitis B és az Epstein-Barr vírussal szemben),
  • vérnyomásuk és szívfrekvenciájuk kevésbé emelkedik meg a traumatikus élmény felidézésének hatására,
  • kortizol hormonszintjük megemelkedett, mely hormon gyulladáscsökkentő és antiallergén hatású,
  • kevesebbet hiányoznak munkahelyükről,
  • jobban teljesítenek tanulmányaik során, illetve munkahelyükön,
  • munkahelyük elvesztése után hamarabb kaptak új állást,
  • kevesebb stresszről számoltak be, lelki jóllétük növekedett.

Az instrukció egyszerű, miért ne próbálnád ki?

Írj naponta legalább 15 percen keresztül arról, ami nyomja a lelked! Lehet ez az adott nappal kapcsolatos probléma, vagy egy korábbi, eddig fel nem dolgozott trauma. Engedd, hogy a szavak szabadon áramoljanak, ne gondolkodj azon, hogy fog mutatni az, amit leírtál! Ha az elején nehéz is, lassan élvezni fogod!

 

Közzétéve:

Tippek: Hogyan támogasd gyermeked kreativitásának fejlődését

A kreativitás fogalma a mai napig ingoványos terület a tudomány számára. Számtalan versengő elmélettel és meghatározással találkozhatunk a témában. Kreatívnak lenni az én megközelítésemben egy szemléletmód, mely meghatározza, hogyan viszonyulunk a problémákhoz, milyen módon és eszközökkel fogunk azok megoldásához. A kreatív ember a problémákra érzékeny, és képes azokra újszerű megoldásokat találni, miközben gondolkodása rugalmas marad. A kreativitás „használata” nem feltétlen vezet művészeti alkotáshoz, olykor „csak” egy probléma frappáns megoldását eredményezi. Ugyanakkor, főleg gyermekek esetében, a művészeti alkotások befogadásával, és a gyakori, aktív művészeti alkotással a kreatív életszemlélet és problémamegoldás fejleszthető.

Mai bejegyzésemben néhány tippet hoztam ahhoz, hogyan kezdhetünk neki gyermekünk kreativitásának kibontakoztatásához!

Mutassunk példát!

Keressük meg, saját életünkben mit jelent a kreativitás? Gyönyörű süteményeket készítünk, vagy épp a kertépítésben, barkácsolásban éljük ki kreativitásunkat? Esetleg rendszeresen írunk naplót, vagy varrással, lakberendezéssel foglalkozunk szívesen?

Ezeket a napi gyakorlatokat végezzük úgy, hogy annak gyermekünk is részese lehessen, és láthassa mit is jelent az elmélyült figyelem, az alkotás és az elkészült mű élvezete.

festékekBiztosítsuk az eszközöket!

Amíg gyermekünkben nem alakult ki kizárólagos elköteleződés egy művészeti ággal, vagy hobbival kapcsolatban, biztosítsunk számára minél változatosabb eszközöket. Pénztárcánkhoz és a gyermek életkorához mérten legyenek otthon különféle képzőművészeti, és zenei eszközök (pl. festék, gyurma, furulya, doromb, síp), mesés- és verses könyvek.

Szánjunk rá időt!

Kezdetben a művészeti eszközök megismeréséhez támogatást kell adnunk a gyermekeknek. Nem kell komoly műveket létrehoznunk, elég, ha csak megmutatjuk, hogyan festhet színes köröket az ecsettel, vagy hogyan adhat ki különböző hangokat egy körtemuzsikán. A közös alkotás szokássá is válhat, melyhez rengeteg inspirációt találhatunk az interneten.kisfiú olvas

Adjunk számukra inspirációt!

Ahhoz, hogy képzelőereje és alkotókészsége fejlődjön, külső ingerekre is szüksége van. Vigyük el őt gyermekek számára összeállított kiállításokra (pl. Mesemúzeum), bábszínházba, gyerekhangversenyekre, vagy egyszerűen csak olvassunk neki esténként mesét, énekeljünk közösen!

Adjunk teret az alkotásnak!

Biztosítsunk a gyermek számára olyan sarkokat otthonunkban, ahol kényelmesen elmerülhet az alkotásban és közben a rendre sem kell olyan katonásan figyelnie.gyerek kézzel festés

Legyünk rá büszkék!

Az elkészült alkotásokat kritika nélkül fogadjuk és legyünk rájuk büszkék! Hallgassuk örömmel az új szerzeményeket, rendezzünk minifelolvasást, hangversenyt, táncestet vagy kiállítást!

Bátorítsuk őt!

Amennyiben látjuk rajta, hogy nem találja a helyét, vagy unatkozik, javasoljuk neki, hogy alkosson egy témával kapcsolatban. Számos nagyon értékes kreatív feladatot találhatunk akár az interneten is. Ha már elköteleződött valamilyen művészeti ág mellett, úgy bátorítsuk őt azzal, hogy érdeklődésének megfelelő eszközöket, könyveket ajándékozunk neki, esetleg szakkörre, magántanárhoz íratjuk őt.Kislány hegedül

Bár kiindulásnak elég lehet ennyi, tudnunk kell, hogy a kreativitás fejlesztésének ez csupán néhány lépése. Ami igazán számít, az öletek mögött megbúvó családi értékrend. Neked, szülőként számít a művészet? Része mindennapi életednek? Hasznosnak tartod?

Közzétéve:

A megbánásról – biblioterápiás gyakorlattal

megbánásMi az a megbánás?

A megbánás azt jelenti, hogy irányt változtatunk, és a jövőben másként éljük az életünket.

Gary Chapman

A megbánás olyan negatív kognitív és emocionális állapot, ami lelkiismeret furdalással, önmagunk hibáztatásával és a veszteség érzésével jár együtt. Ennek oka többnyire egy korábbi rossz vagy elszalasztott választás beismerése. A megbánás, ahogyan azt a fenti idézet is sugallja, hasznos következményekkel járhat, alapja lehet ugyanis az aktív cselekvésnek, változtatásnak. Szélsőséges esetben azonban könnyen önmarcangolássá alakulhat, ami erős stresszként nehezedik a megbánóra és akadályozza annak továbblépését. Ez a folyamat akár a depresszióig fokozódhat.

Neal Roese, amerikai szociálpszichológus kutatómunkája alapján a megbánásnak további előnyeire hívja fel a figyelmet:

  • felfigyelünk a körülöttünk lévő világra,

  • a jövőben elkerüljük az adott negatív viselkedést,

  • önismeretre teszünk szert,

  • harmóniába kerülünk szociális környezetünkkel,

  • erősödik az a képességünk, hogy elérjük a számunkra kedvező lehetőségeket.

Mindezeket figyelembe véve a megbánásnak mentálhigiénés szempontból is létjogosultsága van életünkben és kiemelten fontos, hogy alkalmaznunk azt mindennapi életünkben.

  alkotásGyakorlat: „Bánom azt, hogy…”

Eszközök:

  • Bármilyen napló, vagy papírlap,

  • Toll, ceruza.

A gyakorlat egyszerű: keress magadnak néhány nyugodt percet, és gondold át, mik azok a lépések, amelyeket az elmúlt időszakban (egy évben, vagy akár eddigi életedben) megtettél, pedig nem kellett volna, vagy éppen ellenkezőleg, nem léptél, amikor kellett volna?

A felmerült gondolatokat azonnal, mérlegelés és cenzúra nélkül vesd papírra! Minden mondat kezdődjön azzal „Bánom azt, hogy…”.

Minden egyes gondolatod alatt hagyj ki némi helyet, ahová jegyezz fel egy mondatot, amely így kezdődik: „Ezért a jövőben…”.

A megbánás segítségével rendet tehetünk önmagunkban, és kiselejtezhetjük azokat a negatív érzelmeinket, és szokásainkat, amelyek már nem szolgálják lelki egészségünket. A gyakorlat lényege az elmélyült befelé figyelés, és a megbánás gyakorlása mellett a változás lehetőségeinek felfedezése, a jövőre való orientáció.

életkönyvEgy kis inspiráció

Nemrégiben akadtam rá Bronnie Ware Életkönyv című munkájára, melyben az ausztrál ápolónő, író és dalszerző arról a tapasztalatáról ír, hogy melyek azok a tipikus gondolatok, amik az embereket halálos ágyukon megbánással töltik el. Az azóta számtalan nyelven megjelent, és unalomig idézett mondatok álljanak itt inspirációként a fenti gyakorlat mellé:

  • Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig mások elvárásainak megfelelni.

  • Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.

  • Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására.

  • Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat.

  • Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.

Kívánok mindenkinek elmélyült figyelmet és sok türelmet ehhez a gyakorlathoz!

Közzétéve:

A tanult optimizmus

ImageÚj év, új élet. Persze ez a gondolat csak illúzió, mégis sokat segíthet abban, hogy az év kezdéssel nyitottabbá váljunk önmagunk – testünk és lelkünk – valós igényeire, és kitörjünk a megszokásból. Remek alkalom ez arra, hogy évek óta használt, sokszor zsákutcába torkolló gondolkodási sémáinkat átértékeljük, elengedjük, és helyettük újakkal kísérletezzünk. Mai bejegyzésemben a tanult optimizmusról írok, vagyis arról, hogyan lehet gondolkodásunkat önmagunk korlátozása és gyötrése helyett a pozitív életszemlélet támogatójává alakítani.

♣ ♣ ♣

A tanult tehetetlenség jelenségével egy korábbi bejegyzésemben már foglalkoztam. A fogalom dióhéjban annyit jelent, hogy amennyiben többször kerülünk olyan helyzetbe, melyben a ránk váró negatív következményeket semmilyen aktív cselekvéssel nem tudjuk elkerülni, néhány alkalom után passzívakká válunk, és elfogadjuk a rosszat akkor is, amikor már tehetnénk ellene.

Ilyen helyzet alakulhat ki például, amikor egy vezető nehezen teljesíthető vagy egyenesen lehetetlen elvárásai miatt a beosztott folyamatosan negatív visszajelzéseket kap. A beosztott egy ideig egyre nagyobb erőfeszítéssel próbálkozik, dolgozik az elismerésért, teljesítménye folyamatosan növekszik. Végül azonban beletörődve a megmásíthatatlan vezetői elégedetlenségbe, teljesítménye egy alacsony szinten megállapodik, passzívvá válik.

A jelenséget felfedező Martin Seligman, a pozitív pszichológia egyik alapítója kutatásaival bebizonyította, hogy a jelenség fordítottja is működik: nem csak a tehetetlenség, de az optimizmus is tanulható szemléletmód. Munkásságával arra kívánja felhívni az emberek figyelmét, hogy negatív gondolkodási sémáik folyamatos, aktív átértékelésével érjenek el életükben pozitív változásokat.

ImageOptimizmusra fel! De hogyan?

Hétköznapi sikertelenségeink, problémáink értelmezéséhez oksági következtetéseket alkalmazunk, megindokoljuk őket. Ezek a következtetések három szempont mentén különbözhetnek:

  • külső (pl. társadalmi, helyzeti) vagy belső (pl. személyiségükben rejlő) oknak,

  • állandó (tartós) vagy alkalmi (rövid idejű) oknak,

  • általános (minden élethelyzetre és területre kiterjedő) vagy egy bizonyos életaspektust érintő, speciális oknak tulajdonítják a kudarcot.

Az optimista és a pesszimista gondolkodás alapvetően abban különbözik, hogy milyen oktulajdonítással dolgozik: a pesszimisták általában belső, tartós és általános okokkal magyarázzák sikertelenségeiket. Ilyen például, mikor egy sikertelen vizsgát azzal indoklunk, hogy képtelenek vagyunk annyi tananyagot megtanulni, ehhez már nincsen elég eszünk, nem visszük semmire az életben. Az optimista ezzel szemben úgy gondolkodik, hogy a sikertelen vizsga egy egyszeri alkalom volt, csak az adott helyzetben szenvedett kudarcot, mert például nem tanult eleget, vagy nem pihente ki magát kellőképpen.

A tanult optimizmus azt jelenti, hogy napi szinten, aktívan dolgozunk negatív, pesszimista gondolatainkkal felismerve azok fenti tulajdonságait és fatalista jellegét. Sikereink és sikertelenségünk okait megpróbáljuk reálisan átgondolni, és tudatosan teszünk a kudarcok elkerüléséért.

Selingman gyakorlati módszere egyszerűen a következő: néhány napon át naplózzuk a minket ért negatív (és pozitív) eseményeket, írjuk le róluk saját értelmezésünket, és azt a következtetést, amit levontunk belőle önmagunkra vagy az életre vonatkozóan.

ImagePéldául:

  • Reggel a járdán sétálva az autók a nyakamig fröcskölték a vizet.

  • 1. Ez azért van, mert figyelmetlen emberek vezetik az autókat, akik nincsenek tekintettel a gyalogosokra. / 2. Ez azért van, mert az egész utca úszik, és az autósok nem tehetnek semmit. / 3. Ez azért van, mert egy rakás szerencsétlenség vagyok.

  • 1. Jobb lesz a falhoz húzódva közlekedni. / 2. Jobb, ha esőben legközelebb másik úton megyek. / 3. Nincs mit tenni, legfeljebb tartok a munkahelyemen ezentúl egy váltás ruhát.

A példából jól látszik, melyik értelmezés és következtetés milyen gondolkodási stílusnak feleltethető meg. (Az első kettő változat optimista szemléletmód, míg a harmadik a pesszimista szemléletmód karikatúrája.)

Több napos naplózás után nekifoghatunk a gyomlálásnak: szövegkiemelővel húzzuk ki azokat a mondat hármasokat, amelyek pesszimista értelmezéseket és következtetéseket tartalmaznak, és átgondolva fogalmazzuk meg azok optimista megfelelőjét.

A módszer egyszerűnek tűnik, mégis gyökeres változásokat indíthat el gondolkodásunkban.

Itt az új év: kezdjünk naplózni, legyünk optimistábbak!